Első Dublini napok

Első napunk Dublinban.

Igazából az első élményem félelmetes volt! Na neem a repülő…az csodás volt, mint mindig! Már megvoltak a cuccok, majd megroggyantam alattuk, és kerestük a kijáratot! Majd mikor megláttuk egyszerre mosolyodtunk el Robival! Hát igen, ilyen a Szigetországi időjárás. Kicsit gusztustalan! De szerintem könnyen megszokható! Csak legyen nálad esernyő! És akkor belémhasított egy érzés! Mint Harry Potter villám alakú sebhelyébe szokott…. 3000km-re a hazámtól ott álltunk a szakadó esőben, egy vadidegen országban, és csak néztünk ki 10 percig a fejünkből…
A mentolos multim után egy magyar hang után fordultam! Gyorsan odaszaladtam hozzá, megkérdezni mi, merre, hány óra. Elbeszélgettünk, majd kiderült hogy Esztergomi srác, és már 2 éve kint él…gondoltam „neked könnyű lehet, de azért nekem se rossz”, persze taxival ment, míg mi kerestük a 41-es buszt! Sok szerencsét kívánt, és elhúzott a taxival! Azóta nem hallottunk magyar hangot! Duble Decker! Semmiképpen sem Becker! Pláne nem Dávid! Soha nem ültem még ilyenen, így egy újabb élménnyel gazdagodtam! Amúgy Dublin gyönyörű! Ma el akarunk menni a tengerhez is! Szóval a buszon a szimpi buszsofőr segédje!! „kitépte” a kezünkből a bőröndöt, és mondta h menjünk fel az emeletre! De hát mondom a cuccaink…ne aggódjunk, majd ő vigyáz rá…azért aggódtam :D
Olyan érzésem volt, mint a HP-ben a Kóbor Grimbuszon! De lehet csak azért vonok párhuzamot, mert úgy éreztem, ugyan akkorákat fékezünk mint a könyvben! Ja és a másik meg…ez a fordított közlekedés….nehezen szokja a szemem!
A sofőrtől megkérdeztük hogy hol a Marlborough str…mondta hogy a last sop…na de onnan bmeg! Meg voltunk lőve! Nem hazudok, Robival 6embert próbáltunk leszólítani, és mind a 6 úgy ment el mellettünk a mi kis „ekszkjúzminkra” mint a huzat! Utána meg szídtuk őket magyarul hogy milyen pondró bunkó férgek…Végül egy ír kocsma előtt cigiző fazon végre segített nekünk, és útbaigazított! Bent voltunk a Hostelben, és sajna rá kellett hamar jönnöm, hogy valamiért csak nekem nem működik a wifi-m. fasza. Végülis ezért vettem laptopot, meg fizetem ki 130EUR egy hétre! Továbbá a „food and drink included” az takarja a reggeli 2 szelet kenyeret, 3szelet sonkát, és az egy bögre tejet! De főzni lehet, majd fogunk is valamit kotyvasztani, a wifon leves, vagy mi az Isten, az jót tett ma nekem nagyon!
Bementünk a főutcára délben, kellett vegyek itteni mobil kártyát, meg áram átalakítót, mert erről senki sem tájékoztatott, Vikike drágám biztos szívesen nekem adta volna az övét! No sebaj, erre is elcsúszott egy feles 10es, sajnos iszonyatosan fogy a pénz!
Másik állatság, 11-14 óra között nem lehetsz bent az épületben mert takarítanak! Móka! Elmentünk sétálni, leültünk, Robi meg rágyújtott! Rajtam sapka, kabát, superstar, laptop a vállamon…egy kerítésen a ház mellett ültünk, mert pad az nincs! Egyszer csak ott terem előttünk egy 6 éves körüli kissrác, belenéz a szemembe, majd felmutat egy félig megcincált csirkecombot, és hozzáfűzi mosolyogva: „it is yours” majd letette elénk és eltűnt! Én rögtön felpattantam, és első indulatból mondtam hogy az anyád rohadt büdös picsáját kis köcsög, Robi meg csak ült, mintha megkukult volna! 2 perccel később kijelentette hogy „mindjárt elborul az elméje” aztán egymásra néztünk, és percekig szakadtunk a röhögéstől! Nem nézünk mi ki hajléktalannak…. Ugye neeeem? Erősítsetek meg! Plíz :)
Ez volt a nap fénypontja, úgyhogy itt is fejezem be!
Idegesek vagyunk, mert még se albérlet, se munka! Eddig még senki nem segített semmiben, úgyhogy holnaptól kezünkbe vesszük a dolgokat! Legalábbis megpróbáljuk! Minden kezdet nehéz! De ez most kifejezetten ide illik! Ez most nagyon nehéz! De meg csináljuk! Ha za MSZP ezzel választást nyert, nehogy már mi megszívjuk….