Egy csodás év vége felé közeldve...

Borzasztóan sajnálom hogy vége ennek az évnek, mert sikerekben gazdag is volt, boldog is volt, jó is volt, nem is ragozom tovább, 2007 re világ életemben emlékezni fogok!

Ha csak röviden szeretném összegezni a dolgokat, kezdeném januártól hogy sikerült a nyelvvizsgám, voltam síelni, májusi karnevál, szakmát szereztem, pihentem nyáron, kiköltöztem írországba, munkát találtam, megteremtettem magamnak az egzisztenciámat, összes adósságomat visszafizettem, és nem utolsó sorban keresztapa lettem!

Nem vagyok nagyravágyó! Csak annyit kívánok, hogy soha ne legyen ennél roszabb évem!
Köszönöm azoknak is, ekik ennek az egésznek részesei voltak...!!!

Még egy apró történet!

Álmodtam ma egy irdatlan nagy baromságot!

Méghozzá hogy egy panel lakás 10. emeletéről leugrottam! Önszántamból, úgy éreztem hogy nem lehet tőle semmi bajom! Hát lett! Annyira rosszul zhantam, hogy az első szinten lévő erkélyen landoltam! És nem éreztem a lábam, azt hittem eltört, és vérzett is, de csak karcolásokat láttam! Majd ha ugyan bicegve is de tovább sétáltam...

Úgy érzem, csinálhatok bármit, valaki egyengeti föntről az utamat! Mindegy hogy mibe fogok, jól sül el, és meg tudom csinálni!

Nem tudom ki érti a lényegét, de úgy érzem itt magam, hogy akár még a 10.ről is leugorhatok, mert azt is 100% hogy túlélném! Megtanultam bátran élni, és nem félek attól, mi van hogyha nem sikerül! Mert olyan nincs hogy nem sikerül!

Hatalmas adag magabiztosságot kaptam az élettől!

Hálás vagyok érte! Meg azért is hogy tudom a családom mindig ott van mögöttem! 20 év után első külön karácsonyunk volt! Borzalmas rossz volt, de túléltük mindannyian, és az élet megy tovább, nem áll meg! Tudom hogy számíthatok rájuk, és ők is rám! És persze ugyanez a helyzet a barátaimmal is!

Szeretek itt élni, mert amit akarsz elérhetsz, itt minden csak rajtad múlik! És ha Te el akarsz érni valamit, el is fogod!

2008 as évem legfőbb célja, hogy eljussak Brazíliába, Rio de Janeiro-ba! Remélem sikerülni fog! De tudom hogy csak rajtam múlik, és ez borzasztó jó érzéssel tölt el!

Nagyon Boldog Újévet kívánok mindenkinek, magamnak meg 2007 folytatását! :)

.......AJÁNDÉK!!!!

A Kezdet előtt...



Kicsikémmel



Anyuci... no meg a két füstölgő bowlingbajnok...

Családilag

Kersztfiam... :) kis popey

Zsírcsávó :)))

Máté és a keze, Én és a söröm... plusz pontért meg lehet mondani, ki bújik meg a háttérben???

Minden volt mi szem s szájnak ingere...

Szeretik egymást :)

Ők is :)

Csak hogy legyen szar kép is :P

Barátilag :)

Dávid szerint partyfotó minőség... el kell hinni neki!

Cenzúra, avagy a tűz lángjába búrkolózva...

Kicsit visszaadja? Remélem..., de nem reménykedem, mert reménytelen!

És ez? Ez már inkább nem? Fantasztikus volt...!!!!!!!! áááá

Naplementében...jócskán...egy bögre tejjel!

Signal (nem MÁV)

Csak így jó koncertre járni! Bassza meg gyerekek! Robi lemaradt a képről? Mátékám! Kezed meg hol csalingál? :)))

Haló! Robi? Hol a bánatban vagy? Csoportkép volt!

Nini, ott egy Nimi! :)

Kegyelet van gyerekek! Dehogy is! Áhitat! MÁTÉ!!!!! Te megint mit nézel??? Ejnye! :D:D

Itthon Voltam...

Ha nem hiszed el, hogy az életed............

Na hát itten szipogok a repülőgépen, mert persze hogy kijött az a rohadt alergiám! Az indulás most sem volt zökkenőmentes, ugyanúgy ahogy Dublinból haza sem volt az!
Akkor december 3.án konkrétan lekéstem a gépet, és szerencsém volt hogy még volt egy olyan check in ablak hogy lezárt gépek, mert különben nem jöttem volna haza, most pedig a fantasztikus trágyadomb budapesti forgalom okozott izgalmas perceket édesapámnak, mamikámnak, de leginkább nekem!
Frankón kigondoltuk hogy kiviszek 2 plusz táskát, és mindez csak 20 eur-ba fog fájni! Be is vásároltunk rendesen, csomó ajándék, kaja, hurka kolbász csak hogy illatozzon az a bőrönd, de még torma is lakozott a pirospaprika, és ahogy a kis bogaram mondaná a „stricitopogó” mellett! Cirka 25 rongyomba fájt hogy rettenet nagy komfortba legyünk új kis lakásunkban, de már olyan extrák is lesznek hogy rádiós ébresztőóra, köntös, és ágytakaró…
Ennyit a visszaindulásról, repülőről most egy jó ideig hallani sem akarok, két kapkodós indulás elvett 2 évet az életemből szerintem!
Térjünk vissza oda hogy lekéstem, majd bekönyörögtem magam a budapesti gépre, unatkoztam egy 3 órát, majd landoltam egy nagyot, melynek örömére 6 korosodó ír nő, mocskosul berúgva 15 percig énekeltek különösebbnél különösebb dalokat, ami felemelő érzés volt nekünk többségben lévő józan utasoknak…
Elsőnek le, csomagom nincs, tehát csak egy gyors vámolás egy tirpáknál(már akkor kezdtem feldolgozni hogy itthon vagyok), majd zöld folyosó elhagyása után egy nagy mosoly, de senki nem vár…
A mosoly csak akkor fagyott le amikor kiléptem a terminálból, mert disznó hideg volt! De már láttam a kis családom, végre, újra, majd este átjött cöcke anyukája is! Jót ettünk(végre) és beszélgettünk, így telt az első napom!
Másnap reggel a fodrászt egy nagy adag pacallal folytottam le, ami rettenetesen jól esett a sok íztelen szar ír moslék után!
Este gondoltuk Mátékámmal megnézzük van e a városban élet… Hát nem volt természetesen, de nekünk sikerült jól éreznünk magunkat, pláne hogy a cuba libre olyan castrosan helyretett!
Jó kis hajnalis éjszakais, első metrós finomság, majd a szunya! Rá kellett bizony döbbennem hogy augusztus óta sikerült újra becsiccsentenem! Mint később kiderült, szerdán a csipáék is akkorra időzítették idei utolsó koncertjüket, mikor itthon tanyázom, így nem lehetett kihagyni, de persze előtte egy Újpest- Diósgyőr ligakupa meccs, melyen nem az eredmény volt számomra fontos, hanem hogy apuval lehettem, és újra megérintett az az atmoszféra, amit rettenetesen hiányolok az életemből! Mikor beléptem a stadionba olyan érzés fogott el amit nem lehet leírni, elmesélni…csak átélni! Így nem is erőlködöm fölöslegesen… Az ilyenektől szép az élet…no meg az apró örömöktől…amiből nem túl sok van sajnos, de meg kell találni őket…
Majd egy Hooligans adta meg a hangulat tetőfokát az Old Man’s be, ami talán az egyik kedvenc helyünk, több dolog miatt is, de ezt most nem firtatnám J
Dávidom megkapta a jogsiját, így magát feláldozva, roppant kedves módon lejött értem kápra hajnal 2kor!
Egy kis alvás, majd a szokásos auchan tour következett mamáékkal, rengeteg mindent vettünk, ekkor sikerült beszereznünk a tormát, mustárt, az aszut, de még sorlhatnám!
Du végre találkoztam újra Vikuskával, átmentem hozzájuk, és a sejtésem bekövetkezett amint beléptem, nem úszom meg a welcome drinket mit pálinka álá 60fokos szilva…
Reggel egy „ez igen fiúk” felirat gondolkoztatott el miért is nem vagyok oly kipihent, majd egy finom reggeli kávé után el kellett lassan indulni BIKINIRE! Talán az egyik legjobb dolog ami itthon történt velem( a sok jó mellett)!
How can I describe you? SEHOGY! Aki nem volt ott, nem élte át, akiknek nem intett lajos szokásos karlegyintéseivel, ők azért nem voltak ott, mert nem is érdekli a bikini alapból…így nem tartom értelmét tovább boncolgatnom a koncertet! Köszönöm azoknak akik ott voltak! Csodás volt! És mint később kiderült, Máténak is, mert ennél jobb ajándékot karira nem is tudtál volna kitalálni :)
Majd koncert után elcsaltak bulizni a gonosz Szedlák fivérek, de előbb sátrat vertünk egy állítólagos nagyon jó pizzériában, ami később igazolta is magát…
Máté roppant furfangos megoldására csak mosolygott az eladó, mikor az elvitelre lévő akciós pizzát próbált kérni, hogy mi bent fogyasztjuk majd el… erre mondaná volt az úriember, hogy ez egy nagyon zsivány megoldás lenne…hát az lett volna tényleg, tőlünk nem ritka az ilyen! :) Megesik hogy elesik… Igaz?
Majd egy csalódás a Morrisons 2ben, de legalább Mátékám barátnőjét bemutatta, az is valami, ha már maga a hely egy rakás szarkupac… Hogyan is tudnám jellemezni… Várjunk csak…Füstös sikátorlánc…legalább tudjuk hogy soha többet! Akkor már inkább Old Man’s :)
Szombat a családé volt, meg egy kis vásárlásé, szüleimtől megkaptam a Karácsonyi ajándékokat, és mindnek nagyon örültem, és ezúton is Köszönöm!
Este sikerült Anyuval, Dáviddal, és a két barátnővel elmennünk bowlingozni! Persze a siralmasakat gurítottam, de ez most nem is arról szólt…
Ha már ilyen napló szerűen írom, és elnézést mindenkitől a sablonosságért, akkor most a Vasárnapnak kell következnie! Keresztelő! I’m the Godfather! Hatalmas érzés!
És hát a Keresztfiam a legtüneményesebb tündér cukipofa a világon! Jó volt együtt lenni a családdal, persze beszélgetésre nem volt idő, csak ilyen felületesebbre…
Viszont mindenképpen jó volt hogy utána átmentünk Mamáékhoz, ott kevesebben voltunk, és volt idő pár szót válltani, és Papa jóvoltából a Floridai képeket és videókat is sikerült megnéznem, csodás hely ahol még télen is 20-25 fok van!
Vasárnap este még egy activity partira voltunk hivatalosak, egy ősi rivális ellen kellett felvegyük Mátéval a harcot, igaz a rivalizálás nem tekint túl nagy múltra vissza, mivel ez volt a második Derbi, és Andrisék csúyán kiegyenlítettek… mondanom sem kell agyam tompa mint egy agyoncsiszolt hőmérő, sajnos ezt annak tulajdonítom be, hogy munkám rendkívül nagy szellemi odafigyelést igényel :)
Mivel Édesanyám hétfő reggel utazott el kedvenc országomba, így tőle félálomban sikerült érzékeny búcsút vennem!
Így kezdődött az utolsó napom, izgalommentesen, Viki ellógta miattam az iskolát, amiért még mindig hálás vagyok neki, majd este Danyi Péter is átnézett hogy lealázhasson sakkban, aztán vette is a kalapját, meg mátéékkal próbáltunk egyet activityzni, de a rendszer felmondta a szolgáltatot, így lightos este lett! Nekem az! :)
Kedd…búcsú Vikitől 10mp alatt miközben a síneken másztunk át, hogy a vonat ne menjen el, majd búcsú ebéd, pakolás, mamika még az utolsó simitásokat is elvégezte, pár varrnivaló, irány a reptér, jó korai indulás, és még így is izgalmatos lett de nagyon ám….
Kizárt dolog hogy részleteket is meséljek… ez maradjon az én titkom! Meg amúgy is! Aki nem jött volna rá, van netem…
Csak egy dolog miatt volt hiányérzetem… és itt mindenki arra gondol amire csak akar!
KÖSZÖNÖK MINDENKINEK MINDENT! MÉG AZT IS AMIT NEM!

Jólét

Hamarosan részletes beszámolóval és képekkel jelentkezem az itthon eltöltött csodás napokról, de ez attól is függ, mikor lesz majd netünk az új lakásunkban!
Millió puszi mindenkinek, annak különösen, akikre nem jutott elég idő hogy találkozhassunk, netán többet legyünk együtt!
Márciusban újra jövök :)

IttHUN vagyok

Térdedhez nyomják nyálas orrukat a kutyák,
mikor ellhalgatnak a harangok munka után.
Narancsot esznek a tenyeredből a galambok,
mikor elhallgatnak munka után a harangok.

Rendőrsíp és mentőautó sikít,
Úgy fáj, hogy nem fáj nekem, sőt inkább felvidít.
Felkelsz s elalszol, keresztül vágsz a téren,
én ott leszek veled mindenütt, ahol megígértem.

Néha kevés itt a fény
De mégis otthon vagyok
Fújjon bármerről a szél
Én mindig ugyanaz maradok.

Néha kevés itt a fény
De mégis otthon vagyok
Fújjon bármerről a szél
Én mindig ugyanaz maradok.

FÉNYkép költözés előtt az új lakásunról...

A környék...mi a legvégén vagyunk...

Ő lenne az

Sajna még csak ezt az egy táskát hoztam át, holnap jön a neheze!

Konyha...hátha itt majd megtanulok főzni, na meg szupi h van mosogatógép(persze elrejtve)

Másik két kedvenc dolgom, az erkély és a bőrkanapé...valami eszméletlen kényelmes

Mint ma kiderült arkélyről rálátok egy sportcentrumra ahol van fitness és uszoda! Nem lesz messze :)

Robi bácsi szobácskája

És az enyém...

Két fürdőszoba van, ebben kád van, másikban zuhanykabin! De végre tudok majd kádolni :)

Jah, van lift is...érdekesség kedvéért meg lehet nézni milyen állapotban vagyok 8nap melo után, kialvatlanul...

Mélygarázs, távirányítós kapuval, arra az esetre, ha jövőre beruháznék egy kocsira :)

Márpedig akkor itt a 28asba nem ez a Jeep állna :D

Persze előtte meg kellett nézni a költségvetést, osztottunk, szoroztunk, majd belementünk!

A reptér pedig olyan közel van, hogy akár ki is sétálhatnék Hétfőn! Már csak egy nap!