2009. február 27., péntek

Bogozd ki


"
amit összemuzsikálsz
nyáron,
azt raktározd el még télre.


ennyit arról hogy félre...
"

2009. február 23., hétfő

Gazdasági rotty


BEVÉTELEM - KIADÁSOM = - X

konzekvencia:

MI A FRANCOT KERESEK MÉG ITT DUBLINBAN???


Jubileum


200. bejegyzés

2009. február 22., vasárnap

Horror Sziget

Jegyárak

Április 30-ig elővételi, kedvezményes áron

Sziget hazamenős bérlet 30 000 HUF
Sziget ottalvós bérlet 37 500 HUF
Sziget napijegy 10 000 HUF

Május 1-től helyszíni áron

Sziget hazamenős bérlet 37 500 HUF
Sziget ottalvós bérlet 45 000 HUF
Sziget napijegy 10 000 HUF


PLÍÍÍÍÍZ DON'T!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! Irreális!
Sajnos ezt még a 3ezer ft-os órabéremmel sem fogom tudni megengedni magamnak, úgyhogy asszem idén ez kimarad...
marad a jó öreg elérhető EFOTT :)





Azt is el tudom képzelni hogy lassan egy árban lesz a két sziget...
2027 sziget ottalvós hetijegy: 780.000 HUF

2009. február 19., csütörtök

Risoul és a 845-ös szoba


1,5 héttel a "coolker" sítábor után, "letisztult" élményeimet próbálnám megosztani mindenkivel, több-kevesebb sikerrel. Tudni illik nagyon nagyon nehéz. Hülyén fogalmazva azt is írhatnám hogy 8 napig egy mesterséges közegben éltünk, távol a családtól, barátoktól, barátnőktől, internettől és telekommunikációs eszközöktől . Ott voltunk egymásnak, ismerkedtünk, buliztunk, piáltunk, szórakoztunk, síeltünk, snowboardoztunk,és buliztunk, buliztunk és buliztunk! Jól éreztük magunkat...és erről mindenki igyekezett is gondoskodni. Az utazás része botrányos volt, nem is szentelnék neki sok időt, mindenki saját maga el tudja képzelni milyen lehet 18-20 órát(visszafelé 25) egy helyben a seggeden ülni, persze 5 óránként egy 10 perces pisiszünettel azért meg- megspékelve.
Ami tény, nem volt sok értelme sörözni a buszon, mert a 2 sofőr nem igazán foglalkozott a hólyag feszülési problémákkal. (visszafelé volt olyan eset hogy több ízben is eltévedtünk, de egy lány ott toporzékolt az ajtóban hogy le akar szállni mert nem bírja, a sofőr pedig benézte a lehajtót a kútra, így a lányzó további negyed órás szenvedésnek volt kitéve...persze voltak okosabbak is akik a vastag nyakú nestea-s üvegekbe csapoltak, így tudtak sörözni is).
A sofőrök jóók voltak, de még így is néha Mátéval mentettük meg a csoportot egy újabb fél órás kerülőúttól(a söfőr mögött ültünk rögtön)... nem igazán érettük hogy miért nem nézik a táblát, mert ha mi látjuk, nekik pláne kéne...na de nem lényeg. Mikor megérkeztünk. több órás várakozásra voltunk ítélve, amit a mínuszban és hóesésben máshogy nem lehetett bírni csakis alkohol bevonásával... borzalmasan unalmas volt, de amint felmelegített minket a bacardi lemon, már szállhattunk is fel a buszra, hogy elfoglalhassuk a szállást. A szállást, amivel abszolút meg voltam elégedve. Igazából azt kaptuk amit vártunk és amiért fizettünk... 6 ágyas szobák, egy külön háló, egy emeletes ágy a bejárati ajtó mellett(ebből voltak gondok, de azt majd később) és egy széthúzhatós ágy a nappaliban. Jól felszerelt konyha, korrekt fürdőszoba, borzalmasan szutyulka kis szar wc... tolatva kellett bemenned és magadra húznod az ajtót ha rá akartál ülni, mert bent nem lehetett már megfordulni... továbbá tágas erkély ami hűtőnek funkcionált nálunk + a fölösleges ajtókat ott tároltuk. (a kötelező házimunkákkal voltak sajnos problémák, nem nagyon akart senki sem mosogatni, volt akinek egy villát berakni a mosogatóba nehézséget okozott... Kipakoltunk, akklimatizálódtunk, borzalmas vacsit főztünk(portészta) amit fel kellett javítanom különféle kiegészítőkkel, és vendégeket fogadtunk...tehát az ismerkedés már az első este elkezdődött(biztos voltam benne hogy a mi szobánkban lesz a legtöbb "buli", ami így is lett). Elég erős kezdés volt ám az első este, talán túl közvetlenre vettem a figurát magamhoz képest, és ez mint később kiderült nem mindenkinek tetszett. Az tuti hogy a folyosón fejen próbáltam állni, amiból majdnem gerinctörés lett mikor átbillentem. Nehéz volt a másnap reggel, de Nimi papa ágyba hozta a kávét és a saridont, melyek átsegítettek a világ egyik legroszabb dolgán, a buli utáni ébredésen... Emlékeim szerint az volt az a reggel, amikor komolyabban rákaptam az instant teára :) egy decemberben lejárt tescos porteáról beszélek, ami csak nekem ízlett, 3-4 nap alatt be is pusztíottam, igazából bevallom az nagyon hiányzik... A sielés(hogy arról is írjak már valamit) elég jól ment, kb úgy az 5. napig, mert onnantól szenvedtem mivel komolyabban megfájdult a sípcsontom a sícipőtől. Olyan iszonyatos pályarendszer volt hogy sosem voltam még hasonló helyen, pedig jó pár síterepen tettem már tiszteletem. Különböző környező hegyekre minden gondd nélkül át lehetett csusszanni, de szerintem 2 hét is kevés lett volna hogy az összes páyát be tudd sielni. íme pár adat:

180 km sípálya
Max. magasság: 2750 m, szintkülönbség: 1100 m
Pályák: 10 fekete 37 piros 40 kék 17 zöld

hááá nóóóóóómáááális öreg? sztem tényleg képtelenség lett volna, de szerencsére meg sem próbálkoztunk vele. A társaság már a 2. napon kialakult, összerázódott, és kisebb nagyobb el és kimaradásokkal együtt is sieltük végig a hetet, ami újabb nagy élmény volt. Máté rengeteget fejlődött, és azt hiszem már elmondhatja magáról hogy tud bordozni :) A sielés végére már minden okkal lehettem rá büszke. Én sajnos fejlődni nem tudtam(pedig lenne még mit javítani a technikámon), nem arra tettem rá magam, hanem élveztem a sebességet, a száguldást. Meglepő módon egyszer sem estem el, és ez nagyon bosszant...hosszú évek óta se korival, se síléccel nem tudok elesni, pedig tényleg volt hogy nagyon engedtem neki :)

Legkedvesebb síemlékem közé tartozik amikor egy lezárt pályára bukkantunk, ahol csak mi 8an voltunk, és előttünk szinte senki nem is volt rajta, szűz hó, amit akarsz, gyors pálya, fülemben szól a Tudom hogy szeretsz titokban a hs7-től és én csak hasítok lefelé és hangosan énekelem a számot...leírva nem adja vissza, de elmondhatatlan érzés volt. :)

Voltak sajnos(vagy nem sajnos...sosem lehet tudni) meghiúsult programok is a 10 napban...

A kedvenc estém amikor elhitették velünk, hogy lesz hófoci, már felöltöztünk és lefújták(mondván hogy lesittelték azt a srácot aki a labdát meg kapukat hozta volna). Persze ettől függetlenül kimentünk a pályára, és elkezdtünk tepsipopsival csúszkálni, először egyedül, majd 2-en, 4-en 8-an, 10-en sorba kapaszkodva, előre fele, háttal, ide veszed- oda teszed és már mész is(szente g)... őrült jó volt.


Mikor meguntuk kb 15-20an összeálltunk és elkezdtünk énekelni ami épp eszünkbe jutott, a viszki7up meg a becheralmalé járt körbe, mi pedig legalább egy fél órát ott énekeltünk, hatalmas hangulatot teremtve, ha jól emlékszem volt hogy még tapsot is kaptunk a környező házakból :) ázva fázva felpörögve egy 3 óra havas mókázás után mentünk csak vissza a szállásra.
Szomszéd 6os lányos szobával nagyon jóba lettünk, így utolsó napokban már leginkább ott "laktunk", de volt olyan is hogy meghívtuk őket mátéval reggelizni amit magunk készítettünk. Nimcsi minden reggel 5 kor kelt hogy a 7kor nyitó pékségnél első legyen a sorban(legalábbis mindenki így tudta:) és hozzon nekünk finom friss baguettet. Külön elszámolást vezetett, mert mások is rendeltek tőle reggelire, volt hogy 20 baguettet és 10 croissantot kellett hoznia, de nagyon lelkesen és precizen csinálta ahogy azt tőle már eddig is megszokhattuk.

A délutáni kávé cigi kombók nagyon hiányoznak, szerencsére vittem jobbfajta INSTANT kávét, így amikor már elfogyott a 2in1-ben vagy 3in1-ben mindenkinek, én lettem a kávé felelős.
Voltak még hülyítések, hogy lesz buli, már a hajam zseléztem lefújták, volt szó pókerről, de sztem az asztal annál volt akinél a foci kapuk vagy nem tudom, ha jól emlékszem a 4 beigért dologból egy sikerült nekik. Persze ez nem von le semmit az értékéből hogy ők megpróbálták...
Nehéz leírni az élményeimet, mert amik maradtak azok nagyon intenzívek, a másik peddig hogy már lassan 2 hete volt.

Egyik este aztán összejött az a híres nevezetes magyar buli(a 4/1), jópofa volt hogy a szórakozóhelyet a magyarok kedvéért nyitották ki(majdnem csak magyarok voltak), sajna ott lent nem tudtam kontrollálni magam, és a francia árszínvonal leszívta a pénztárcámat rendesen...
Még az is megmaradt a bulival kapcsolatban hogy valami mocsok szemét megpróbált belém kötni, de nem hagytam magam provokálni...

Utolsó este csináltunk egy avtivity partit ami nagyon jól sikerült, rengeteget röhögtünk, parodizáltunk, próbálkoztunk mutogatni több-kevesebb sikerrel... a legjobbak a nimródos mutogatósok voltak (Nimi reggel 5kor lemegy a pékségbe baguettért, és a Nimcsi szexi pózai a hegyen) Az utóbbit Mátéval sikeresen abszolváltuk.

Összegezve tényleg fantasztikusan éreztem magam, jót síeltem, óriásiakat buliztunk(minden nap kb) és jó pár csodás embert megismertem, akikkel biztosra veszem hogy tartani fogjuk a kapcsolatot. Továbbá az sem utolsó dolog hogy véglegesen eldőlt bennem hogy tényleg erre vágyom most, tényleg főiskolára kell mennem...már csak drukkolok hogy fel is vegyenek...
Örök élményekkel gazdagodtam, köszönöm magamnak hogy elmentem, és mindazoknak akik felejthetetlenné tették azt a 10 napot.


2009. február 18., szerda

Barney Stinson



Dear Santa,

As I’m sure you’ve noticed, I’ve been extra special good this year, even taking on some of your work load… by stuffing as many stockings as I can. So it’s with great admiration and what I’m sure is mutual respect that I humbly submit to you my Christmas list for this year. And bro, if you have a sec, wake me up -- I’d really like to talk to you about how you sneak out of so many women’s houses undetected. I’m good, but I’m not that good.

Happy Holidays,

Barney Stinson

P.S. I left you a glass of twelve-year-old single malt. Milk? Let’s get serious, bro.


2009. február 16., hétfő

Sehol egy csipetnyi izgalom, vagy egy sóhajnyi borzongás


"...Sehol egy csipetnyi izgalom, vagy egy sóhajnyi borzongás...
Azt akarom, hogy ragadjon el a hév, lebegj a mámortól, fakadj dalra, lejts dervis táncot, légy eszelősen boldog vagy legalább légy rá nyitott...A szerelem szenvedély, megszállottság, mely nélkül nem lehet élni...Azt mondom, légy fülig szerelmes, olyat találj, akit őrülten szeretsz, és aki ezt viszonozza.
Hogy találhatsz rá?

Hagyd az eszedet és hallgass a szívedre, mert most nem dörömböl... Az az igazság, hogy e nélkül nincs értelme élni...ha szerelem nélkül mész végig az úton, akkor egyáltalán nem is éltél, de meg kell próbálnod...ha nem próbálod meg, nem is éltél..."
(Ha eljön Joe Black)


2009. február 15., vasárnap

Mit Neki Vik Meki...




Újabb csodás élmény, köszönet érte a dandár tábornok úrnak!!! Bugyuta szócséplésem helyett beszéljen önmagáért a videó és az az egy darab kép amit leendő mr. dr. katonai légi irányító úr készített...

Még annyi hozzátennék, hogy elsőre nem ment rosszul a lövés, de talán laikusoknak kicsit csalóka lehet hogy 5/5 célt leszedtem, nem volt azért az olyan vészesen messze (ezért is sikerülhetett). A videó tanusítja, hogy nem kellett komolyabban beruháznom whiskey-re, mivel levarrtam az összes bábút. Különben minden elhibázott lövésem egy üveg viszkibe fájt volna :)

És még valami. Ezek után már nem félnék párbajozni vik mc'i-vel... :)


2009. február 14., szombat

Szerelmes vagyok



MINDEN NŐBE!!!!!!!!




Csak azt nem tudom hogy, kibe kibee kibeeeee.....





Boldog Valentin napot minden volt, leendő és jövőbeli szerelmemnek, és "szerelmeimnek" :)

Továbbá azt kívánom hogy mindenki jusson el magában arra a szintre, hogy ne csak Febr. 14-én ajándékozzatok meg és szeressétek a párotokat, hanem az év minden napján... persze ez vonatkozik a Karácsonyra és, és minden más csodálatos (kötelező) ünnepre... amit sokan félreértelmeznek sajnos...

Valentin nap...egy kanyi vasat nem ér...

2009. február 11., szerda

Basztatlak én a sok büdös bagó miatt????

Nem basztatlak...na látod...
Egy régi kedvenc legjobb jelenetei...csak hogy legyen egy kis nosztalgia is...



2009. február 10., kedd

Időhiányban szenvedek

Utálom az időt!
Így ma a tervezett előre kinézett gyönyörűséges négyzet alakú bőrszíjas police óra helyett inkább két pár cipőt vettem... egy óra bőven elég, azzal sem vagyunk túl jó barátságban. Nem vagyok én Szente G. hogy két órával mászkáljak, különben szédülök... :)
Azt akartam ebből kihozni, hogy nem hogy blogot írni nincs időm, de néha még gondolkodni sem, talán még ki sem pakoltam síelésből, nemhogy élménybeszámolót írjak róla :)
Egy biztos, eddig ez a hetem a detox jegyében telik... a hétvégém meg ahogy hallom utazással, és munkanélküliséggel lesz tele... nagyon várom már :S
Tehát szerintem majd a hét végén fogok frissíteni, hogy az elmúlt két hétben mik is történtek vélem...