Igen igen...a mi boldogult Imrénk énekelte ezt majdnem így....de asszem a Gálvölgyi Jani bácsi pontosan így...
Ma éjjel Jimmyre gondoltam, és a kakasára!
Történt ugyanis hogy 20 évesen majdnem elvesztettem az egyik szemem világát!
Mostanra már megnyugodtam, de abban a pillanatban nem volt vicces a dolog!
Van nekünk pár csodálatos vegyszerünk amivel azt az irdatlan mocskot takarítjuk, amit egy nap alatt összebasznak a szakácsok! De van egy amelyik mindegyiken túltesz! Az első napomon erre fel is hívták a figyelmem! Húzzak két kesztyűt ha azzal dolgozom, mert ha rácsöppen a bőrömre, égési sérüléseket okoz, és azt is elmondták hogy volt olyan aki megvakult már tőle! Ez a dolog már akkor nyugtalanított! Erre jön a magyar szakács és nagyban helyesel, hogy bizony ám ezzel vigyázni kell, mert ő vitt haza egy kicsit, és mire hazaért a műanyag flakonból szinte semmi nem maradt...
Szóval ha valami nem jön le, mindegy mi, ezzel befújod, 10 percet hagyod dolgozni, és forró vízzel öblíted!
Na ezt én úgyanígy csináltam a szememmel, azzal a különbséggel, hogy nem hagytam ezt a csodás szert 10 percig dolgozni! De 15mp alatt is kellemes érzésekkel gazdagodtam!
Levettem a polcról, a spricnije lepattant a földre, és egyenesen a szemembe lőtt!
A szerencsém hogy jó reflex-el csuktam be a szemem, így magát a szemgolyót nagyon kevés érte, de a szemhéjam kapott rendesen! Letéptem magamról a 2 gumikesztyűt, és rohantam be a konyhára csukott szemmel közben őrjöngtem a fájdalomtól, elkapott egy csávó, levett a falról (van egy dobozban first aid, meg egy ilyen folyadék kimondott ilyen esetekre szemre) egy flakon ilyen folyadékot, bedöntött a mosogatóba és azonnal elkezdte nyomni a szemembe azt a cuccost, kb 5 percig csinálta, és az egésszel kimosta a szememet, közben meg győzködött hogy ez kimondott erre van, és jó lesz utána, és hogy próbáljam nyitva tartani, hogy tudja tisztítani...de majd megbolondultam...
Közben kb 8 an álltak körül minket, és nem vágták mi van, de eléggé a középpontba kerültem :S
Majd jött a meleg víz! :) Most már röhögök rajta, de akkor szétvetett az ideg, és dühös voltam leginkább magamra, meg a munkakörülményekre...
Még mindig ég a szemem, a szemhéjam meg piros, és majdhogynem sebes lett úgy megmarta azalatt a 15 mp alatt!
Mondanom sem kell hogy az este hátralevő részében a munkám egy kalap szart sem ért, mert nem mertem megfogni ezt a fost, és kb mindent ezzel csinálunk!
A fiúktól elnézést kértem, mondtam nekik h értsék meg hogy nem akarok ma már hozzányúlni, meg alapból szétvetett az ideg!
Borzalmas lett volna ha ebből komolyabb bajom lett volna, de hála Istennek semmi nem lett úgy néz ki, és mostanra már le is nyugodtam kellő képpen!
A melóról pár szót... csak röviden... jó az éjszaka, mert nem baszogat minket semmi főnök, hogy ezt meg azt csináld, haladhatsz a saját tempódban, az a lényeg h kész legyél...
Sikerülni is szokott, ha éppen nem kapunk be egy 300 fős banketet úgy hogy fél 4 ig mosogatunk 2-en 300 emberre, és csak utána lehet elkezdeni a takarítós dolgokat, mint pl sütő tisztítás, olajcsere, jégbárban jégcsere, emg hasonló dolgok! Közben pár jó erős kávé, és megy is a dolog! Meg is vannak már velünk elégedve, miután megtanultuk mit is kell éjjel csinálni, azóta dícsérnek minket, hogy reggelre ragyog a konyha!
Hátránya hogy éjjel szinte 80% ban csak magyarok vagyunk... no angol :S
Most leszünk kint két hónapja, és sajnos egy szomorú dolgot tapasztaltam meg! Ugyebár arról írtam már hogy mennyi nemzetiség van itt kint! ÉS a legpondróbb, leggerinctelenebbek kik mások, mint a magyarok! Nemhogy segítenék egymást, kavarják a szart mögötted, és még beléd is rúgnak ha már a földön vagy! Gusztustalan! Erre felhívták a figyelmem, hogy itt a magyarok a legnagyobb tetvek, csak nem hittem el, és még most sem értem hogy miért, de legalább már a saját bőrünkön tapasztaltuk mi is!
Mint mindig most is van egy pár, egy jó pár kivétel szerencsére, de sajnos azok vannak többségben akik hátulról beléd állítanák a konyhakést illetve nagyívben leszarnak!
A három új magyar kollegámmal viszont nagyon jól elvagyunk, jó kis csapat vagyunk már egy hónap után látszik, és ez csak jobb lesz(ha maradok éjszakás), tipikus esete mint otthon az Újpest!
Bevallom borzasztóan hiányzik a csapat, a meccs! Nem beszélve a meccs előti mókákról, és a meccs utáni battyogás hazafelé! Az egész atmoszféra! Pótolhatatlan! Elvonási tünetek...(mondjuk az nem csak a meccstől)
De mivel ezt az ég világon úgysem érti meg senki, hagyom is a francba :)
Hiányzik nagyon már mindenki, sokat gondolok RÁTOK!
Puszi mindenkinek!
