2009. május 23., szombat

Szívemet több tonna semmi nyomja

Hullik a zápor...ez csak normális...

Furcsa ez a mai nap...

Találtam az utcán 40 eur-t. persze hogy jobb kedvre derített, bár annak a balfasznak meg szar lehet aki elhagyta. Minden csak nézőpont kérdése, és majdnem minden 2arcú...
De még írhatnék ezer mocsok közhelyszerű fost, hogy Isten ad és elvesz, stb...

Aztán rá 5 percre hazafelé sétálva, végig kellett nézzem ahogy egy kisteherauto előbb az első, majd a hátsó kerekével átgurul egy beteg galambon. Pont egymásra néztünk, én szerencsére zenét hallgattam, így legalább a recsegés ropogás szakadás effekteket elnyomta a dob meg a gitár élénkebb hangja.
A két kerék lapítása között lehetett kb 2 mp,ami szegény párának arra volt elég hogy a szárnyai közé paszírozott fejét megpróbálja megmozdítani, és akkor már újra a kerék alatt volt. Nem néztem vissza, inkább tovább dúdoltam magamban.
Gyűlölöm a galambokat, meg nem tartom őket semmire, de nagyon rossz volt egy ilyen kivégzést(azért a 'suicide' gondolata is felmerült bennem) végignézni 1-2 méterről.

Mai nap tanulsága:

SOHA ne pihenj meg egy kocsi kereke alatt, még akkor sem, ha fáj a lábad, esetleg elfáradtál, és szusszannál egy pöppet. Ezt jobb észben tartani!!!

.
.
.
Play/Resume


Mosolygó emberek jöttek,
fizettek mindenért,
nem tudták, hogy amit tudnak
semmit nem ér.

Mert...

Hullik a zápor az ifjúságra,
nézd az időt, ahogy elvásik.
Gyerekkoromban ott vagyok újra,
Istenek illata az orromban.

Hullik a zápor az ifjúságra,
nézd az időt, ahogy elvásik.
Gyerekkoromban ott vagyok újra,
Istenek hűvös illata
az orromban.

Ááááááááááááá

Hullik a zápor az ifjúságra,
nézd az időt, ahogy elmászik.
Jó ha néha a valóságba
felránt az élet villanó tűje.

Nincsenek megjegyzések: