2009. április 13., hétfő

Face-off (Ál-Arc)



Én is ilyen szemeket szeretnék most... Csak becsukod, és semmi nem látszik...benne...rajta... csak a gyönyörű semmiség, feketeség, egyszerűség, átláthatatlanság. És a legszebb benne, hogy akkor Te sem látsz semmit ebből a mocsok világból, csak a szépséget, feketeséget, egyszerűséget, vagy éppen csak azt amit akkor abban a pillanatban oda akarsz képzelni. És ha az agyad nem kattogna folyton, még akár meg is nyugodhatnál pár percre, órára.
Mi értelme, hogy az embertől megkérdezik minden nap hogy vagy? ha pedig megkapják a választ, hogy nem jól, miért nem lehet békén hagyni, és tudomást sem venni róla?
Ez óriási nagy hibánk, folyton segíteni akarunk, vagy mások szenvedését figyelemmel kísérni, miközben csak kussban kéne maradni.
Mostanában ebben a számban nagyon magamra találok, tudom, nem egy új darab, nem is azért rakom fel ide. Rettenetesen sajnálom hogy '08-ban kihagytam őket a szigeten :S
A szövege is amúgy nagyon szép ha odafigyel rá az ember, de én azért kicsit depisnek találom! Az emberek meg ahogy táncolnak benne, háát egyenesen imádoom, főleg az időjárásjelentő bácsit.
Fessen Nekem is valaki ilyet az arcomra légysziii!

3 megjegyzés:

Fac-y írta...

Én szívesen festek Neked az arcodra ilyet!:)

Tomi írta...

Rendben, de csak abban az esetben festhetsz, ha előbújsz az ismeretlen Fac-y álarc mögül, és felfeded kedves kis személyed...

Whistler írta...

Petra szívesen festene neked ilyet, és ő valós személy:) sőt mi több, akár mehetnénk így vmi buliba?!? óriási lenne... ennél jobb csak az lenne, ha tudnánk végre beszélgetni egy nagyot...