"Sebzett vagyok,
És könyörtelen,
A világ egyre csak
Pöröl velem.
De Te megláttad,
Hogy kábultan
Bámultalak,
És felragyogott a Nap...
Készül a pusztulásra
Minden a világon,
Engem csak Te menthetsz meg...
Hol vagyok otthon,
Nem tudom,
De ha fáradt leszek
És elbukom,
Simítsd le arcomról
A rémálmok
Ólomporát,
Az éjjelt virraszd át!
Készül a pusztulásra
Minden a világon,
Engem csak Te menthetsz meg,
Mert én benned virágzom."
"Azt akarod, hogy figyeljek Terád,
Magányom ködét így fúrja át
Pillantásod: az a pillanat,
Amikor észrevetted,
Hogy megálmodtalak.
Csak keresed magad,
Hogy mire vagy jó?
Csak kérdezed magad,
Hogy mire vagy jó?
Ha a szíved cserben hagy,
Mire vagy jó?
Ha a dühöd elragad,
Mire vagy jó? "
A kedvencem amikor az emberek 96%-nak fogalma sincs róla hogy most hogy a francos fenébe kerül ez ide, kinek szólhat vajon(ha egyáltalán szól valakinek), milyen mondanivalót takar, és amúgy is minek ide ez a bejegyzés!? Ne ez pont egy ilyen...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése