Biztos történt már mindenkivel olyan hogy elolvasott valamit, és úgy érezte hogy azok az ő gondolatai!
Most én is így érzek, hogy kár erőlködnöm szép szavakkal, kár elmélkednem, mert szerencsére megtette helyettem valaki, ráadásul olyan személy akit tisztelek, becsülök, szeretek, így számomra még fontosabb a mondanivalója!
Álljanak itt most az Ő szavai:
"Ez a nyár annyira más - olyan felszabadult, élettelteli, pörgős és valahol mintha nem is az én életem része lenne. Mintha eddig egy burokban éltem volna, egy saját buborékba bezárva ami megszokott volt és megóvott a változástól, a "mástól". És most ez a buborák kinyílt és én ott ülök a szélén és lógatom a lábam...
Annyi jó hatás ért, hogy el sem tudom mondani. Sziget mínuszegy és utolsó nap, vásárlások, beszélgetések, koktélok, titkok, zenék, filmek, érzések, szavak, gondolatok, éjszakai buszozás, buli, iszogatás, színház és a mozi meg még ki tudja mit hagytam ki a felsorolásból.Imádom a fapados mozikat, az elgondolkodtató művészfilmeket, amiket nem fog minden ember megnézni egy plázában. A régi mozi szagát - ahol talán még a szüleim fiataságából is ott van egy lehelet. Igaz ez a mozi már felújított változat volt, de mégis olyan kedves volt, kicsit magányos. A film is jó volt, Paris je'taime. Ez a többször megnézős kategória:)
És amikor ott ült az édeshármas:) a sorok között, nekem egyre az járt a fejembe, hogy ezt többször is meg tudnám tenni egy héten, hétfőtől vasárnapig mindig menni valahova, ha már nem lenne pénz akkor meg valami mást kitalálni, leülni, beülni, sétálni, beszélgetni, nézni, érezni, jönni menni, kibújni saját magamból.És szigethetiottalvós jegyet venni és bulizni és és és...ÉLNI!És elborulni és szexektivitzini, ahol a női klimaxot ugyanúgy mutogatod el mint az önkielégítést, és twisterezni és teli torokból üvölteni az emerre rádió slágereit, vagy a szigeten kikészülni a showder klubtól, és ott is őrjöngeni az örökzöld magyar slágerekre vagy tíz kiló üvegpohárral hazatérni az ikeából vagy elmenni a csokizóba de nem találni és egyhúron pendülni és...és részletesebben is írhatnám, de nem teszem, mert aki pont akkor pont ott volt, tudja miről beszélek.
Szóval barátok nélkül az ember nem egész, még akkor sem ha van párja, felesége/férje stb. Vagy lehet én látom így ezt a dolgot - talán rosszul, talán jól. Nem tudom.Csak azt tudom, hogy az ilyen pillanatokért is érdemes élni és megbecsülni a barátokat és nem elhanyagolni őket. És aki eddig ezt nem tette az TEGYE meg, mert lehet késő lesz...remélem tudja, kinek szól:)Köszönöm nektek! "
A blogot két dolog miatt írom(rendszeresen, ellentétben kedves barátommal mátéval)...
Az egyik, és egyben legfontosabb hogy 3 év múlva mondjuk ha vissza akarnám olvasni, újra át tudjam élni azt a percet, pillanatot, órát, hetet, hónapot, évszakot esetleg évet.... újra érezhessem azt, amit akkor éreztem amikor leírtam, és átéltem! És ez mindegy hogy szöveg, kép, avagy videó formájában jelenik meg! Olvastam már vissza az összes bejegyzésem...felemelő volt :)
Most úgy éreztem, kedves ismerősöm gondolatait szeretném majd visszaolvasni évek múltán!
Másik ami miatt blogot írok, hogy az ismerőseim, családtagjaim, barátaim, akikkel nem vagyunk napi szinten telefonos vagy személyes kapcsolatban, tudják hogy miújság van velem, mik történtek azóta mióta nem beszéltünk!
De mondom én az elsőként említett dolog miatt csinálom!
Mégha sosincs hozá túl sok kedvem, jó dolog ha le van írva valahova mik töréntek, hisz az ember sok mindent elfelejt! Elfelejti azt akit egykor szeretett, szerelemmel vagy szeretettel, elfeledi a barátait ahogy pálma is írta! Mert az ember buta, gyarló, és önző, nem ápolja a kapcsolatait, és nem becsüli meg azokat, akik őt szeretik! Pedig ők kevesen vannak!
Már csak azért megérte hazajönnöm hogy újra együtt voltunk a családommal, régi haverokkal, barátokkal! Újra valamilyen szinten megpróbáltam(és úgy érzem sikerült) összehozni a társaságot, 3 móka volt eddig, mindhárom más arcokkal, és mindháromnak megvoltak a szépségei! És az utolsó, a 29.ei nagy durranás még hátra van!
Ahogy laszi mondaná: " ENNEK VAN JÖVŐJE PAPI"
Ha már egy embernek szebbé tehettem a nyarát, vagy akár csak egy napját is azal hogy itthon voltam, már úgy érzem megérte hazajönnöm! És nagyívben leszarom milyen áron!
Hiányozni fogtok nagyon :(
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
2 megjegyzés:
úgy is lehetne téged hívni, hogy kapocs...
nem voltál itthon és valahogy a többiekkel is megváltozott a kapcsolatom
Unalmas lenne az élet nélküled, már várlak titeket hogy kicsit "fel rázatok" :D
Már megint fantasztikusat írtál (írtatok) és persze igazatok is van.
Pusz
Megjegyzés küldése