"Ha valaki szeret egy virágot, amely csak egyetlen példányban létezik a csillagmilliókon: ez éppen elég neki, hogy boldog legyen, ha a csillagokra pillant. "Ott van valahol az én virágom"... De ha a bárány megeszi a virágot: ez az ő számára olyan, mintha hirtelen valamennyi csillag kialudnék."
"A virágok szavát sosem szabad meghallgtni. Nézni kell őket, beszívni az illatukat... -Bizony, nagyon értelmetlen voltam én akkor! A tetteiből kellet volna megítélnem, nem a szavaiból. Beburkolt az illatával, elborított a ragyogásával. Sosem lett volna szabad megszöknöm! Szegényes kis csalafintaságai mögött meg kellett volna éreznem gyöngéd szeretetét. Minden virág csupa ellentmondás. De én még sokkal fiatalabb voltam, semhogy szeretni tudtam volna!"
Te pillanatnyilag nem vagy számomra más, mint egy ugyanolyan kisfiú, mint a többi száz- meg százezer. És szükségem sincs rád. Ahogyan neked sincs énrám. De ha megszelidítesz, szükségünk lesz egymásra. Egyetlen leszel számomra a világon. És én is egyetlen leszek a te számodra...
Neked azonban nem szabad elfelejtened. Te egyszer s mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelidíttél. Felelős vagy a rózsádért..."
1 megjegyzés:
...
???
!!!
???
???
???
Megjegyzés küldése